A kifutó (bleed) biztosítja, hogy a kész, körbevágott terméken ne jelenjenek meg nem kívánt fehér szegélyek a lap szélein.
Miért van rá szükség?
A nyomtatás után a kész anyagokat pontos méretre vágjuk. Bár a nyomdagépek és vágószerszámok nagy pontossággal dolgoznak, a papír természetes viselkedése (pl. enyhe nyúlás, mozgás, méreteltérés) miatt néhány tizedmilliméteres eltérés előfordulhat.
Ez elég lehet ahhoz, hogy a vágásnál apró fehér csík jelenjen meg a színes háttér vagy képek szélén.
A kifutó lényege, hogy a háttérszínt, képet vagy grafikát a vágási méreten túl, általában 2–3 mm-rel minden irányban kiterjesztjük. Így ha a vágás kicsit elmozdul, a grafika továbbra is szépen a lap széléig ér – a végeredmény pedig tisztább és esztétikusabb lesz.
Mire figyelj?
- Fontos: Szöveget vagy lényeges grafikai elemet ne helyezz a kifutóterületre, mert ezek könnyen levágódhatnak.
Hogyan kell beállítani a kifutót a tervezés során?
A kifutót nem elég ránézésre meghagyni a dizájn szélén – a nyomdai szoftverekben technikai beállításként kell megadni, hogy a fájl valóban tartalmazza a vágáson túlnyúló részeket.
Már a dokumentum létrehozásakor figyelj rá!
- InDesign / Illustrator: új dokumentum létrehozásakor megadható a kifutó – ez jellemzően 3 mm minden oldalon.
- Ha ezt kihagyod, exportáláskor a fájl levághatja a grafika szélét, még ha az vizuálisan túlnyúlt is.
Canva Pro esetén:
- A kifutó funkció csak a fizetős verzióban és bizonyos sablonoknál érhető el.
- A vágójeleket és a kifutót kézzel kell bekapcsolni letöltés előtt.
- Fontos: a háttérszínt vagy képet fizikailag is ki kell húzni a lap szélén túl – a vágójelek önmagukban nem elégségesek.
Ezért javasoljuk:
- Állítsd be a kifutót már a dokumentum létrehozásakor.
- PDF exportálás előtt ellenőrizd a beállításokat.
- Ha nem vagy biztos a fájlban, küldd el tesztként – szívesen megnézzük, mielőtt nyomtatásra kerülne.
