Képfeldolgozás

Képfeldolgozás
Elöljáróban szeretném felhívni a figyelmet, hogy aki képfeldolgozással foglalkozik, tudatosan és sajnos költséget nem kímélve lesz kénytelen a megfelelő eszközöket beszerezni. Ha az előzetes kalkuláció ijesztő, gondoljon a selejtes munka számlájára, a presztízs- és időveszteségre és a bevezetőben említett rotációs kapára.

Eszközök
Digitális fényképezőgép vásárlásakor a legfontosabb szempontok: az objektív mérete lehetőleg ne gyufafejnyi legyen, rendelkezzen optikai zoommal, a nagy megapixel-felbontási képesség társuljon magas fényérzékenységgel (ISO) és legyen képes raw tömörítésre is. Természetesen az elképesztő tempóban tökéletesített mobiltelefonok is egyre alkalmasabbak jó képek készítésére, például mi is iPhone6-tal (és egy lightbox segítségével) készítjük referenciaképeinket.
Már meglévő képek digitalizálásához szkennerre van szükség, itt a színmélységre és a felbontásra érdemes figyelni, de vigyázzunk, az utóbbi paramétert gyakran interpolálva adják meg, ami utólagosan növeli meg a képpontokat, ezáltal a kép nagyításkor életlenné válik.
Az utolsó nagy érvágás a monitor lesz. Az LCD vagy TFT monitorok ára már a 20 inch feletti méretben is csábító, de sajnos színhűségük erősen megkérdőjelezhető. A legfontosabb paraméter itt a panel típusa legyen: amíg internetezéshez, játékhoz bőven megfelel a TN, a FILM vagy a TN-Film panel, a pontos kalibrálhatóságot az S-PVA panel adja. Az utóbbi évek fejlesztései szerencsére ezeket az eszközöket is érintették, így ma a piacon ár-érték arányban az IPS kijelzők vezetnek a grafikai munkához (itt ugyanis nem baj ezen panelek gyengesége, a lassabb válaszidő). Természetesen aki használt monitort is szívesen vásárolna, az Eizo termékeit keresse - meglepően kedvező áron hozzá lehet jutni ezekhez a felső kategóriás eszközökhöz.

Színmód
A felhasznált képek lehetőség szerint azonos színmódúak legyenek (így könnyebb lesz a nyomtatás során a kívánt módosítást egységesen végrehajtani), és noha az RGB színtérben könnyebb a képfeldolgozás során dolgozni, csak rutinosaknak, tapasztaltaknak ajánlom, hogy a nyomdának szánt képeket végül ne váltsák át CMYK színmódra, megtapasztalva, maradt-e az utóbbi színtér számára kezelhetetlen terület. A beállítási képeken feltűnhet, hogy a beágyazott színprofil Photoshop 5 Default CMYK. Ez általános profilként jól használható, igényeseknek, profiknak azonban nem ezt az eszközfüggetlen profilt javaslom (és ez nemcsak a mi nyomdánkra és technológiánkra vonatkozik), hanem az adott nyomtató karakterisztikáját pontosan leíró ICC profil használatát. Ez a nyomdáktól elkérhető.
Gyakori hiba még, hogy a frissen installált Photoshop programban a telepítéskori beállítások szerint történik a munka. Kisebb a baj, ha valaki inchben dolgozik a metrikus mértékegységek helyett (mondhatnánk, hogy mindenki úgy nehezítheti a dolgát, ahogy akarja), a színprofilok átállítása azonban már elengedhetetlenül szükséges (Edit / Color settings). Az alapértelmezés többnyire vagy valamelyik amerikai beállítás, vagy a Custom, az ezekhez tartozó CMYK konverzió pedig a U.S. Web Coated (SWOP) v2. Ezzel az a baj, hogy az amerikai negatív film levilágítási gyakorlatra és a rotációs, fényes műnyomóra történő nyomtatásra igazított kalibrálást adja. Javaslom, hogy oldalunkról töltsék le azt az egységcsomagot, amely a szükséges beállítások zömét automatikusan elvégzi, és beágyazza az RGB-CMYK konverzióhoz ajánlott Europe ISO Coated Fogra27 színprofilt.

Felbontás
Az optimális minőség eléréséhez a képek felbontása 300 dpi, színmélysége 8 bit legyen 1:1 felbontás mellett (azaz a kép centiméter mérete a nyomtatni kívánt mérettel egyezzen meg). Ez nemcsak a színes hanem a fekete-fehér képekre is vonatkozik, ne feledjük, hogy a nyomtatónk 2400 dpi felbontású (régebben a levilágítógépek voltak erre képesek), így a 256 szürkeárnyalat valóban visszaadható. Poszternyomtatásra szánt képek esetében a nagyobb méret és az ebből következő nagyobb szemlélési távolság miatt a 250 dp is elfogadható, az alatt már látható a minőségromlás. Ha a poszter azonban pl. 70x100 cm, és iskolai tabló, ahol anyu, apu, nagyi vagy bármelyik büszke rokon közelről is szemügyre kívánja venni a család szeme fényét, használjuk ki a tintasugaras technológia előnyét, hagyjuk meg a képet az említett 300 dpi felbontásban és használjunk nagyobb pendrájvot vagy tömörítsünk okosan, erről lejjebb még írok. Ha emiatt arcképünk túl részletgazdag, ne feledjük: a serdülőkor átkai, a pattanások Photoshoppal fájdalommentesen nyomhatók ki...
Digitális fényképezőgépekből gyakran érkezik 115x86 cm-es kép, persze 72 dpi felbontásban. Ez a helyes beállítás után kb. 21x28 cm-re csökken, természetesen minőségi változás nélkül. Akinek a fényképezőgépe kezeli a RAW tömörítést, állítsa be azt alapértelmezettként. Furcsa csapda, hogy miközben az egyre nagyobb felbontású fényképezőgépeket keresik, helytakarékosságból a legkevésbé előnyös jpg tömörítést alkalmazzák, azt is maximális mértékben.

Fájlformátum
A tömörítés előtt pár szó a layerekről. Természetesen nagyon fontos lehet, hogy megőrizzük egy kép szerkeszthető változatát a további módosításokhoz (erre mentéskor maga a program is figyelmeztet, és javasolja a másolat készítését), a nyomda számára azonban ez nem optimális formátum. Egyrészt a layerek, pont lényegüknél fogva olyan szövegelemeket tartalmaz(hat)nak, amelyek csak a használt betűtípus birtokában mutatkoznak meg helyesen, másrészt a layerek a szükségesnél nagyobb fájlméretet eredményeznek, ami megbosszulja magát: tovább tart a mentés, az adathordozóra másolás, a bemásolás a nyomdában, a feldolgozás... Egy 300 dpi felbontású, A4-es kép layerenként 25 MB is lehet!

JPG / Ezzel a tömörítéssel értékes színinformációk is odavesznek, ezért csak mértékkel ajánlom. Különösen vigyázzunk, hogy minden megnyitást követő mentés újabb és újabb tömörítéseket, azaz újabb és újabb információveszteséget okoz, tehát valóban csak a már kész képet érdemes ebben a formátumban tartani. Ráadásul a kulcstartón is elférő több gigabájtos adathordozók korában nem is indokolt a maximális tömörítés használata. Figyeljen azonban arra, hogy a tömörítés logikája ne progresszív, hanem normál legyen (az előbbi inkább weboldalakhoz ajánlott formátum, amelynél a kép gyorsan betöltődik, de alacsony felbontással, és fokozatosan adja át helyét a nagyobb felbontású változatnak – hogy hány lépcsőben, arra szolgál a scans beállítása).

TIF / Ehhez a formátumhoz is tartozhat tömörítés (LZW), ez azonban más (úgymond veszteségmentes) matematikai algoritmuson alapszik, amely miközben a kép minőségét érintetlenül hagyja, homogénebb képrészletek esetén megdöbbentően nagy hatásfokkal csökkenti a méretet.

PDF / Helyes beállítások esetén a leginkább javallott formátum (PDF/X). A PDF-fájlok nem csupán pontosan jelenítik meg a betűtípusokat, a lapelrendezéseket, valamint a vektorgrafikus és bitképeket, hanem meg is őrzik azokat. Nagy előnye, hogy a színes, fekete-fehér vagy bitmap képeket jellegükhöz illeszkedően, eltérő mechanizmussal tömöríti. A felhasználás céljától függően létrehozható képernyőn való megtekintésre szánt, kisméretű változat (screen optimized), mérethelyes, jó minőségű printelést lehetővé tevő állomány (print optimized) vagy levilágításra-lemezmásolásra is használható, nagyfelbontású fájl (press optimized). Régebbi verziójú Photoshopból Mentés másként paranccsal mentve nem ad valódi csökkenést, sőt, mivel még a rétegeket, alfacsatornákat, direkt színeket is meghagyja, extra fájlméretet eredményezhet. (A rekordot egy képzőművészeti főiskolás tartja, akinek A4-es, 4 oldalas terve 978 MB-ot nyomott... Összehasonlításul: 76 db B1-es, azaz 70x100 cm-es poszter is csak 920 MB volt.)

PDF létrehozása Wordből / Természetesen nem csak grafikai programokból, hanem irodai programokból (Word, Excel, Powerpoint) is létrehozhatunk pdf-fájlt, ehhez azok régebbi verziójánál segédprogramra van szükség, amely feltelepül a számítógépre és a Nyomtatás menüből virtuális nyomtatóként kiválasztható, majd a kívánt helyre a pdf állomány elmentődik. A bátrabbak a bonyolultabb, fájlba-nyomtatás majd Adobe Distillerrel történő átalakítás módját is választhatják. Az újabb verziók természetesen már tartalmazzák a Save as Adobe PDF (mentés pdf-ként) funkciót. A mentési ablakban már csak az optimalizálás mértékét szükséges eldönteni.


TECHNIKAI INFORMÁCIÓK
Photoshop color settings letöltése

Photoshop színprofil letöltése


Color Settings beállítása:

 

JPEG beállításai:

 


TIFF beállításai:

 


PDF beállításai:

 

 

 

ej lej gr lrn

r hglr lr nlkrn 

 

uhgsfdbtd hfgng