A teljes gyártási költség alapját a következők adják:
- Teljes papírmennyiség,
- Klikkek száma és színmódja (vagyis hány ívoldalt nyomtat a gép, és azt milyen módon: színes vagy fekete-fehér, esetleg arany, ezüst, fehér vagy lakk direkt színek),
- Kötészeti műveletek (vágás, hajtogatás, spirálozás, kötés stb.).
A papír szerepe az árképzésben
A választott papírtípus – ahogyan a grammsúly is – nagyban befolyásolja az árat. A papírt jellemzően súly alapján árazzák.
Egy egyszerű, de jó minőségű ofszetpapír néhány forintba kerül ívenként, míg a különleges, texturált vagy színezett kreatív papírok lényegesen drágábbak lehetnek, akár több száz forintba is kerülhetnek ívenként.
A klikkekről
Az árképzés egyik fontos lépése annak meghatározása, hogy az adott termék hogyan helyezhető el a nyomtató által használt íveken – azaz egy íven hány példány fér el (ezt hívjuk digitális montírozásnak). A termék méretétől és terjedelmétől (pl. 4 oldalas kiadvány) függően egy ívre több vagy kevesebb példány helyezhető el.
Ebből következik a nyomtatandó ívoldalak száma is. A nyomtatás lehet:
- egy- vagy kétoldalas,
- színes vagy fekete-fehér (esetenként kiegészítve direkt színekkel).
A kötészeti műveletek
Ezután következnek a kötészeti műveletek, például a vágás, hiszen a kész terméket az ívekről még méretre kell darabolni. A vágás költsége arányosan egyre kisebb, minél nagyobb a példányszám, mivel a papírt tömbökbe rendezve egyszerre tudjuk vágni – ez gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.
Az árképzést tehát nemcsak a klikkek és a papírköltség határozza meg. További szempontok:
- Utómunkák: hajtás, tűzés, spirálozás, saroklekerekítés stb.,
- Speciális felületkezelések: fóliázás, laminálás.
Mennyiségi kedvezmények
Minél több példány készül, annál jobban megoszlanak a kötészeti műveletek költségei, különösen, ha azok tömbösítve megoldhatók – ezáltal csökken az egységár.
A nyomtatási kedvezmény mértéke sávosan alakul, és százalékos formában kerül jóváírásra.
